21. Rész - Grammy

Talán sikerült egy kicsit felvidítanom szegényt, megbeszéltem Adammel, hogy ő is jöhessen a Grammy-re. Nem volt vele gondja, azt mondta legyen. A csajos estéből semmi nem lett, ruhákat nézegettünk mindenhol. Egész délutánt elfoglaló program. Rengetek helyen jártunk. Nagyon sokat válogattam, nem akartam nagy feltűnést kelteni, de a szoknya rövidsége lehet hogy holnap fog. Adam végig velünk volt, nem akart egyedül hagyni ezzel a rengeteg emberrel és fotóssal. Mindig odajönnek és kérdezgetnek. Unalmas kérdések, de míg nem válaszolsz legalább egyszer rá, addig nem hagynak békén. Elég idegesítő tud lenni, mikor ennéd a sütidet, de körülötted van jó pár emberke, aki villog a fényképező gépével és a kamerát néha az arcodba nyomja. Nem baj, el kell viselni. De már nem bírtam tovább, felálltam, kifizettem az ott hagyott sütit és elmentünk. Volt idő még egy mozira. Bementünk, megnéztük a Jack és Jill című filmet. Nekem nagyon tetszett, Becky pedig olyan vidám volt, mintha semmi se történt volna. A moziból kiérve már fél tizenkettő volt. Hazamentünk, reggel korán kell kelni, Ad megbeszélésre megy és pedig majd este 7-re.
- Jövőre te is jelölt leszel, biztos vagyok benne. - mondta Beck.
- Hahh.
- Majd meglátod.
- Ha te mondod.
- Én pedig...
- Nyersz. - egészítettem ki Ad mondatát.
- Majd meglátjuk.
- Ki vezet? Fáradt vagyok, ez a mai nap első része kikészített.
- Nyugi van Beck. Majd én vezetek. - jelentettem ki.
Hazaértünk, gyors zuhany meg minden. Tommy furcsa kérdéssel jött hozzám.
- Zoe, mi Beck kedvenc étele?
- Öömm... talán a rakott krumpli. Azt hiszem. Miért?
- Hát tudod... - elpirult Tommy arca.
- Gondolat olvasó vagyok. Vidd el a vidámparkba és a vízi parkba. Régóta el akar oda menni...
- Köszi. És nem kérdeznéd meg tőle, hogy...
- Hogy nem jössz-e be neki? Kérdezd meg te.
- Ne már. Légyszíves.
- Hát figyelj... este nagyon elcsábíthattad. Nem szokott ilyet csinálni. Szóval ha engem kérdezel rendesen beléd zúgott.
Tommy fogta magát és lerohant az emeletről, előszedte a jégkrémet és felment Beckyhez. Beck a szobájában volt, az ágyon ücsörgött a laptoppal az ölében. Tommy leült mellé.
- Hallottam reggel amit beszéltél Zoeval. Sajnálom.
- Semmi, de ha még egyszer megemlíted depis leszek és leütlek. El akarom felejteni, de így nem megy.
- Bocs, tényleg. Hoztam fagyit. Kell?
- Ahha. Köszi. Mi szél hozott erre?
- Nem tudom. Csak úgy...
- Értem.
- Ne haragudj, hogy letámadtalak... tudod. - pirult el Tommy arca.
Becky meg se szólalt, csak nevetett.
- Khm.. bocsi. Nem... nem gond.  - mosolygott.
- Nem gond? - kérdezte Tommy.
- Ömm.... nem. Bejössz nekem.
- Értem. Megyek aludni. Szia, jó éjszakát.
- Hagyd itt a fagyim.
- Ne már... - Tommy odaadta a jégkrémet Becknek, majd kijött és becsukta az ajtót.
- Iggen!! - kiabálta.
Tommy odarohant hozzám, megölelt.
- Köszi Zoe! - kiabálta.
- Ööö... akármi is legyen az, szívesen.
- Valaki aludna! - kiabálta ki Adam.
Miután Tommy lenyugodott ő is ment aludni. Reggel kelni kell, el kell készülni.

Késő délután 5:47

Adam még délben elment itthonról a tárgyalás miatt, én pedig ott álltam smink nélkül a ruhámban. A farmon nem kellett sminkelgetni, egész nap csak dolgoztunk. Most pedig szükségem lenne rá, Beck utálja a dolgot.
- Ki sminkel ki? - kérdeztem.
- Én nem értek hozzá... - mondta Beck.
- Tommy drága, most úgy is ráérsz és sokat hallottam a sminkelési tapasztalataidról.
- Jól van... addig legalább beszélünk.
Felsétáltunk az emeltre, a fürdőbe. Tommy előpakolta a cuccokat, ért a dolgához, gyönyörű lett.
- Ezt meg kell tanítanod.
- Megtanítom neked, de Adam lesz a próba baba.
- Annak örülni fog. - nevettem. - És mi a helyzet Beckyvel?
- Majd meglátjuk.
- Ahha. Gaga ugye jelölve van a Grammyn?
- Igen, 2 kategóriában és mind a kettőt elviszi, csak mint mindig. - panaszkodott Tommy.
- Kár. Remélem megbotlik majd a lépcsőn a magassarkújában...
- Nekem is tetszene. És akkor a nagy loboncos hajával feláll és elbőgi magát, hogy ilyen nincs. Reménykedjünk. De mi bajod van vele?
- Sok minden. Utálatos egy nőszemély. Majd meglátja, hogy több vagyok egy 22 éves lánynál. Soha nem voltam jó semmiben csak az éneklésben. És be is bizonyítom mindenkinek, hogy van helyem Lady Gágá mellett. Huhh.
- És, hogy akarod? Tudod, hogy Gaga felajánlotta neked, hogy az egyik dalod társ szerzője legyen? Hoppá, elszóltam magam.
- Mi? - felpattantam a székből. - Ezt komolyan gondolja?
- Szerintem igen, és tudja, hogy a kis cserebogárból nagy sztár lesz. Ő akar belőled nagy énekest csinálni.
- Na nem.
Ekkor bepattant Beck, menni kell ha nem akarunk elkésni. Az egész utat végig mérgelődtem. Amikor megérkeztünk azonnal megkerestem Adamet, ő nem tudott róla, hogy mit akar Gaga. Megnyugtatott, hogy nem kell elfogadni ha nem akarom. Aminek nagyon nem örültem, hogy ott volt John és Mark is. Fél órával a műsor kezdete előtt odajöttek hozzám, Gagával együtt.
- Tudom, hogy nem jössz ki vele jól, de...
- Nem! - félbeszakítottam Mark mondatát.
- Nem fogadod el a segítséget, egy tapasztalt énekesnőtől, tőlem? - flegmán kérdezte Gaga.
- Ahogy mondod.
- Nélkülem nem fogsz előre jutni. - válaszolta.
- Azért ne kiabáljatok. - kért meg rá minket Josh.
- Miért kellett most idehoznod hozzám Mark? Te meg majd meglátod,hogy igen is, vagyok legalább annyira jó mint te és nélküled is sikerülni fog.
- Ajajj... - monda Ad.
Újságírók, fotósok ácsorogtak körülöttünk, pedig még csak nem is kiabáltam, hanem szép nyugodtan világosítottam fel a csajt, hogy nem kérek a segítségéből.
- Sajnálom Zoe, ő csak felajánlotta... - mondta Josh.
- Oké, de azok után amiket mondott? Hogy állna a hátába a hajnali görcs. Én nem kérek ilyen emberektől segítséget, aki még énekelni se tud. Meg csak a botrányokból és a divatból él. Engem nem érdekelnek az ilyenek. - mormogtam.
- Mit mondott? - Gaga mérges lett. Oda akart lépni hozzám, de a többiek nem engedték.
- Zoe drága, te pedig botránnyal kezdesz. - jelentette ki.
- Lehet, de én nem így folytatom majd.
- Ajj Zé... gyere, menjünk.
Ad elráncigált magával az öltözőbe. Megkérdezte, hogy ez mi volt.
- Tudod, hogy gyűlölöm őt.
- De akkor is? Jó az, ha egy botránnyal indítasz? - kérdezte.
- És neki jó, hogy abból él?
- Neki igen, mert mindenki elfelejtené. De neked nem lesz jó.
- De nekem nem lesznek botrányaim!
- Ezen kívül?
- Igen.
- Jól van akkor. Kerüld el akkor. Mennünk kell. Az első díjat is ő kapja...
Elindultunk, kimentünk a fényképesektől mentes csendes kis öltözőből vissza a nyüzsgésbe. Adamet érte az a megtiszteltetés, hogy átadja a 'Legjobb női hang' kategória nyertesének a díjat, aki nem más, mint Lady Gaga. Köszönő beszédében elejtette a nevem és a 'Nélkülem nem fog eljutni idáig' rövidke mondatot, amire magamban csak annyit reagáltam: Majd meglátjuk. Ez után jött a legjobb. 20 cm-es magassarkúban és nagy kalapban - amiből alig látszott ki az arca - totyogott le a lépcsőn. Mikor az utolsó fokra ért, rálépett a földig érő ruhájára és elesett. A nézőtéren az összes ember nevetett. Hát ő se tökéletes, pedig annak vallja magát. Tommy feje vörös volt már, alig tudta abbahagyni a röhögést. Adam csak a színpadon ácsorgott és adta a hülye fejét. A műsor után mindenki hivatalos volt az After-Party-ra, de tényleg ott volt mindenki, kivéve Gagát.
- Biztos összetört a szíve mert elesett. - mondta Tommy.
- Nem baj, nem volt még ilyen jó napom. - szólt hozzá Beck.
- Majd holnap lesz.
- Beavatnál, kedves Tommy drága? - kérdezte Becky.
- Azt hiszem én most magatokra hagylak. Sok sikert. - ezzel elköszöntem, majd Ad keresésére indultam. Össze futottam Katy Perryvel, beszélgettünk. Elmondtam neki, hogy imádom amikor énekel. Egy órán át beszélgettünk, szegény le van törve a válása miatt.
- Kérdezhetek valamit?
- Kérdezz.
- Nem jönnél el velem párszor stúdióba? Kell egy kis segítség... érted.
- Legyek társszerző? - kérdezte.
- Hát, igen.
- És Gaga?
- Jajj, de is mondd. Nem bírom a nőt. Egyszerűen nem.
- Akkor igen. Biztos kitalálunk neked valami jó kis zenét.