2012. január 26., csütörtök

19. Rész

- Csak azért mondta, hogy megnyugtasson.
- Felőlem mondhatja, de akkor legyen is igaza. - mormogtam.
- Te tudod. Nem kell új telefont venned? Elviszlek. - ajánlotta fel Leila.
- Mehetünk és köszi.
A telefon boltban kinéztem magamnak egy iPhonet az előző helyett. Vettem hozzá mindent, arra viszont nem számítottam hogy az a rengeteg emberke mind megismer és odajön autogramot kérni. Még mindig nem szoktam meg, pedig már meg kéne. Odajöttek és közös képet kértek meg aláírásokat. A pénztáros srác is kért egy képet, miért ne? Csak a sok értelmetlen kérdést unom már. Szüleim? Gyerek? Leoval mi van? Fel tud idegesíteni. Mikor haza mentünk, felhívtam Adamet, aki közölte velem, hogy ma vigyáznom kell a keresztfiára, Riff Cherryre. Találkoztunk már elég sokszor, kedvelem is őket. Vészhelyzet volt, Riff szülei fotózásra mentek. A családban én voltam a legkisebb, hirtelen azt se tudtam hogy kell egy 1 éves gyerekkel bánni. Lee elhozta hozzánk, Leila és Eber ebédelni ment, így egyedül maradtam két sráccal. Az egyik 25 éves és egy 5 éves gyerek szintjén van, amikor senki nem figyel rá, Riff pedig amúgy is kicsi még.
- Legalább téged Neil nem kell pelenkázni.
- Haha... Inkább tanítsd meg neki a neved.
- Jól van.
Leültettem Riffet az ölembe.
- Riff, mondd Zoe!
Ekkor a kicsike megrázta a csörgős kis játékát, amit a kezébe szorongatott.
- Pedig Adam nevét mondod.
- Adam! - kiabálta.
- Naa... mondd Zoe!
Riff nevetni kezdett.
- Zééé. - mondta.
- Hohóó, nézd csak. Ez a becenevem. Ügyes baba. - tapsikoltam. - És most Zoe.
Riff csak ült és nézett. Valószínű, az o betű nem tetszik neki.
- Ümm... akkor nézzünk mesét, apukád adott nekem videókat. Utána pedig jön a délutáni alvás.
- Ahhoz képest, hogy nem értesz a gyerekekhez, egész jól megy. - dicsért meg Neil, aki csak a számítógépes játékokkal játszott.
Beraktam a lemezt a DVD lejátszóba. Kis rajzolt mese figurák ugrálgatnak, énekelgetnek. Riff az ölembe ült,  tíz perc múlva mind a ketten aludtunk. Elég unalmas, de ha neki tetszik, akkor oké. Adamék jókor érkeztek,  nagyba elterültem a kanapén, Riff még mindig az ölemben szunyókált, a kezemet szorongatta. Adam és Tommy beléptek az ajtón, lepakolták a kis holmijukat és leültek mellénk.
- Riff hogy-hogy itt van? - kérdezte Adam Neiltől.
- Sürgős volt. Úgy tíz perce alszanak, szerintem ne is keltsd fel.
- Elboldogult vele?
- Simán. Kezébe adtad és máris babusgatta.
- Majd a tiétekre is így fog vigyázni. - mondta Tommy.
Adam csak csendben ült, mintha gondolkozott volna. Riff mocorogni kezdett a hasamon, fel is ébredtem. Kellemetlen szagot árasztott a pelenkája, jobb kicserélni. Megláttam Adamet, a nyakába ugrottam volna, de most Riff az első. Felvittem a szobába, pelenkát cseréltünk. Szerencsére sikerült. Ad utánam jött.
- Hogy vagy? - kérdezte.
- Jól. Hiányoztál.
- Adaam! - kiabálta Riff.
- Neki is. - mondtam.
- Holnap klipet forgatsz csajszi, nem izgulsz? - kérdezte.
- Ne is mondd, hót ideg vagyok és ma még be kell mennem a stúdióba. Megbeszéljük az albumhoz az ötleteinket, de azt mondta Josh hogy teljesen rám bízza a dolgot.
- Mikor jönnek Riffért?
- Nemsokára. Megint fáj a hasam.
- Tényleg, mit mondott a doki?
- Dave? Semmit. Ma valószínű este átjön, de hogy miért, azt nem tudom. Fel kéne hívnom Beckyt. Leviszed a kis srácot?
- Le.
Ad megfogta Riffet, dobálgatta egy kicsit, majd a repülős játékkal levitte Tommyhoz. Felkaptam a telefont, felhívtam Beckyt.
- Beck! Elhozod a gitárom?
- Szia neked is. El, ha elmondod hol találom, de gyorsan, 5 óra múlva megy a gép.
- A szobámban az ágy alatt. Köszi, szia.
Épp, hogy letettem a telefont, Josh és Mark már hívott is, hogy most menjek be hozzájuk. Nem haboztam, elindultam, jött velünk Ad és Riff is. Nem mertük Neilre hagyni. Szóltam Lee-nek (Riff apja) hogy majd este jöjjenek át érte. Mire megérkeztünk, egyre jobban izgultam. Első albumomra készülünk, holnap pedig forgatás. Josh és Mark már vártak.
- Nem szeretnénk túlterhelni a sérülésed miatt, de a jövő hétre lenne 2 rádiós interjú meg a fotózás. Amellett jövő héttől a studio lesz a lakásod. Sok időt fogsz itt lenni, velünk együtt.
- Azt gondoltam hogy sokat. És jöhet minden, meg kell szoknom a dolgokat.
- Meg hát, de ahogy látom ide nem is kellek. elmegyünk fagyizni. Sziasztok.
Adam és Riff elmentek, csak mi maradtunk.
- Jó, akkor milyen stílusú zenékre gondoltál?
- Mindenre, amit 2 hónapja mondtam.
- Jól van. Jövő héten összehozunk pár énekessel, addig találj ki pár dal részletet, zenét. Dobj össze valamit.
- Igen is. Mehetek?
- Mehetsz, persze. Szia.
- Sziasztok.
A közeli fagyizóban megtaláltam Adaméket, hazamentünk. Tommy otthon volt, Riffet pedig hazavitték.

Este 8:45
Dave megérkezett.
- Ha azért jöttél, hogy itt is orvososat játssz akkor felejtsd el.
- Neem. Csak látogatóba. De durca most valaki. - mondta.
Leültem a kanapéra a laptoppal együtt, próbáltam összeszedni az ötleteimet az albummal kapcsolatban.
- Mi a baj Zoe? - kérdezte Ad. - Olyan fura fejet vágsz.
- Semmi, csak rohadtul fáj a hasam, és nem, nem a seb.
- Én már értem.
- Én is. Mondta Dave és Tommy.
Felmentem a szobámba, hátha ott könnyebb lesz. Adam nézett jobbra-balra, eléggé eltűnődött ezen a dolgon.
- Ahh... értem. - folytatta az evést, közbe még mindig járt az agya.
Dave nevetni kezdett.
- Mondd el neki Tommy. - mondta.
- Én? Miért pont én? Én nem értek a felnőtt férfi emberek felvilágosításához.
- Mi van? - kérdezte Ad.
- Hajrá Tommy. Felmegyek Zéhez.
- Köszi.
Tommy belekezdett, szegény Ad eléggé le van maradva ezen a téren, nem baj, most már ki van oktatva. Dave mire felért a szobába, már teljesen szét röhögte magát.
- Mi az?
- Semmi. Majd, majd meglátod.
- Jól van akkor. Váá... holnap lesz a nagy nap.
- Majd drukkolok. De te is nekem.
- Miért is?
- Mert két szülést kell levezetnem...
- Jó, inkább hagyjuk a témát, tudom hogy hova akarsz kilyukadni. 3 hónapja vagyok itt, és már mindenki ezt kérdezi. Majd.
- Oké, rendben. Hiányzik Lisa.
- Tudom Dave, nekem is. És a pici Charlott. Na, de inkább folytatom. Valami ütőset akarok. Ötletek?
- Nem lenne jó egy olyan dal, amivel megmutatod magad, vagy olyan amivel elmondod hogy megérkeztél, mindenki figyeljen?
- De. Van is egy ötletem.
Ekkor Tommy tiszta vörös arccal lépett be a szobába.
- Hát te? Cékla vörös a fejed.
- A kis barátodat most világosítottam fel a női ügyekről, amit neked kellett volna megtenned.
- Ahaa. - kis nevetésbe kezdtem.
- Soha többé ilyet. Soha. - mondta Tommy.
- Ugye, azért értette a dolgot? - kérdezte Dave.
- Szerintem igen, nem olyan hülye ő.
- Megint jósolok. Jövőre ott leszel a Grammyn. - jelentetti ki Dave.
- Szerintem most is ott lesz 3 nap múlva, hiszen díjátadó leszek és kell egy partner. - mondta Ad, aki lassan felsettenkedett anélkül, hogy észre vettük volna.
- És én lennék a partnered? - kérdezte.
- Nem, Tommy. Majd ráadom a barna színű parókát, kicsit kisminkelem és gyönyörű rövid szoknyát fog felvenni. Még szép, hogy te!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése