5. Rész - Esőben

Miután a fiúk egész éjjel fent voltak, alig tudtam elaludni. Csak a rengetek röhögést meg poént hallottam. Valahogy mégis sikerült elaludni, aztán olyan furcsa volt minden. Mikor felkeltem már 10 óra volt. Kimásztam az ágyból, ilyen félkómás fejjel és egyenesen a fürdőszobába vettem az irányt, ahol kisebb meglepetést kaptam. Adam épp zuhanyozott. Nagyra nyílt szemekkel felordítottam és kirohantam onnan. Rávágtam az ajtót és leszaladtam a lépcsőn. Többiek kérdezgették, hogy mi a baj mire csak annyit tudtam válaszolni, hogy Adam zuhanyzik, én meg pontosan jókor léptem át a küszöböt.
- Mii? Láttad Adamet ahogy... - kérdezgették a csajok.
- Ajj... hagyjatok már. Ennyire érdekel titeket, menjetek fel hozzá, biztos örömmel veszi majd a látogatásotokat. - válaszoltam elnyomott hangon.
- Amúgy ki állította át az órámat? Már régen kint kéne legyek...
Felpattantam majd Tommy elállta az utatamat.
- Naa... engedj ki.
- Nem lehet. - ellenkezett. - Adam megtiltotta...
- Miért?
- Nem tudom... szegény srác összekavarodott mostanában.
- Jól van... akkor megvárom míg végez a fürdőben.
- Arra várhatsz. Neki kell legalább még fél óra. - közölte.
- Ajj... akkor kiszökök.
- Ahh.. csak hiszed!
Tommy azzal lepakolta a kis cuccát az egyetlen teraszra vezető ajtóhoz és leült. Akárhogy próbáltam kimenni nem tudtam. A másik ajtó pedig, természetesen beragadt. Adam pedig csak egy óra múlva volt hajlandó kijönni a fürdőből.
- Adam Lambert!!! - ordítottam rá.
- Te állítottad el az ébresztőmet? - ráförmedve kérdezgettem.
- Igen. És ne haragudj.. tegnap láttam rajtad hogy fáradt vagy. Csak azt akartam hogy kipihend magad. De ezek szerint nem kellett volna... - mondta, majd leült a kanapéra. Tommy kisétált a nappaliból a konyhába.
- Jajj, dehogynem. Jó volt sokáig aludni. - mondtam, és leültem mellé.
- Nem akartalak ezzel megbántani. De légyszíves.. ha zuhanyzol, zárd be azt a hülye ajtót magad után.
- Hopszi. Bocs. - hülye fejjel mosolygott, mire én csak a szemeimet forgattam.
Észhez kaptam és rájöttem, hogy eltelt egy teljes hét. Adamék egy hét múlva elmennek. Pedig jól elszórakozunk mostanában. Felálltam és kimentem. Mondhatni helyet cseréltem Tommyval ,mert ő beült Ad mellé. Én pedig siettem be a városba, gondoltam veszek estére valami kaját.
- Mi a baj BabyBoy? - kérdezte Tommy.
- Nem tudom.
- Hülye kérdés lesz, de ugye nem vagy szerelmes?
- Lányba nem tudok szerelmes lenni. Zoe csak egy nagyon jó barát lett. Ennyi.
- Ahha, persze. Erre kíváncsi leszek..
- Már hogy lehetne?
- Tudod Adam, az embert bármi megváltoztathatja. Ez esetben Zé téged. Csak akkor ha bejönne a dolog, akkor nagyon vigyázz rá, mert mióta itt vagyunk, úgy óvod mint Neil és anyukádat. - Kacsintgatott majd kiment. Elindultam a kerítésekhez, hogy megjavítsam. Felnéztem az égre és láttam, hogy vihar közeledik, ráadásul lóval indultam neki. Gondoltam mire ideér a vihar visszaérek. Mikor megérkeztem a kerítéshez, egyből elkezdett szakadni az eső. Nem tudtam, hogy hogy fogok visszajutni a házhoz, több mint 2 kilométerre van innen, Cukor pedig annyira megrémült hogy elszaladt.
- Szép. Esik az eső, lovam nincs. Még a telefonom is otthon maradt. Hajj...
Ezzel neki indultam a szakadó esőben. Eközben otthon:
- Szakad. Zoe merre van? - kétségbe esetten kérdezte Maria.
- Azt hiszem hogy kerítést javít... - monda Ad. - Nem kéne őt megkeresni?
Becky belépett a házba.
- Zoe lova, Cukor hazaszaladt. - kiabálta. - Meg kell keresnünk. Már lassan egy órája csak esik és nagyon sötét van odakint. Nem hiányzik, hogy összefusson valamelyik elszökött ragadozóval a szomszédból...
- Itt ilyenek is vannak? - kérdezte Tommy nagyra nyílt szemeivel.
- Sajnos igen, de most: Maria te Adammel mész én pedig Tommyval. Muszáj lesz megkeresni...
Maria és a többiek Zoe keresésére indultak. A nagy viharban Zé nagyon átfagyott.