Miután elregéltem a kis történetet, amin a délután folyamán mentem keresztül, alig vártam, hogy lepihenhessek. Mára félre a munkával, hiszen holnap jelenik meg életem első videó klipje és ha készen vagyunk a stúdiós munkákkal utána a lemezem is megjelenik. Rettenetesen várom már. Leila elment, felsétáltam az emeletre, hogy megnézzem hol van Adam. Elaludt az ágyon, jobban elfáradt a mai napon, mint én. Fel kellett volna keltenem, lent a vacsora. Anya mindig mondta: "Hagyd a férfit aludni, mert mérges lesz!" Szerintem Adam akkor lesz éhes, ha ma nem kap vacsorát. Így hát fel keltettem, megérezte a finom illatokat - hála Beckynek - és lementünk vacsorázni.- Tudjátok mi lesz holnap? - kérdeztem nagy mosollyal az arcomon.
- Tudjuk! - válaszolták.
- Még az ember kedvét is elveszitek. - folytattam az evést.
- Nem úgy értettem. - mondta Adam.
- Tudom. De akkor is. Már nagyon várom. Megyek aludni, majd jössz. - felálltam és ott hagytam a félig megevett vacsorát, ami ráadásul a kedvenc ételem is. Besötétedett. Beültem az ablakba és nézegettem a csillagokat. Eszembe jutott, hogy régen, még a farmon anyával mennyi rakott krumplit csináltunk. Mindenki szerette. Összeszorult a szívem, mikor megint kísértett bennem a gondolat, hogy ők már nincsenek velem. Hogy ne idegesítsem magam tovább, lefeküdtem aludni, hátha így jobb lesz. Fél óra múlva Adam is feljött, betakarózott és megérintette a vállam. Hirtelen felültem és elkezdtem sírni. Adam azt hitte, valami rosszat csinált.
- Mi a baj? - aggódva kérdezte.
- Semmi. - bőgtem el magam, alig akart kijönni belőlem ez a szó.
- Nem tudsz átverni. - mondta.
- De tényleg... semmi. Csak megijedtem, mikor megérintetted a vállam, teljesen olyan volt, mintha egy háztetőn ácsorogtam volna a farmon és ugrani szerettem volna. De nem tettem meg, mert Lisa odajött és megállított.
- És miért akartál leugrani?
- Mert már nem bírtam. És nem is bírom tovább. Ezek az emlékek, annyi minden, csak jön és eszembe jut. - mondtam, majd megöleltem Adamet.
- Kicsim, meglátod, jobb lesz. Bízz bennem, együtt elfelejtünk mindent.
- Szeretném, de nem megy.
Egy kis idő múlva sikeresen elaludtam Adam karjai között. Jó érzés, hogy ő mindig velem van és segít ha baj van.
Reggel 7:54
Adam fáradtan leballagott a konyhába, Becky lent olvasott.
- Fáradtnak tűnsz. Zoe? - kérdezte Beck.
- Egész éjjel nem aludtam. Nincs szívem felkelteni szegényt, még maradhat.
- De mi történt?
- Nem tudom. Hiányzik neki a családja. Érted... - mondta Adam, miközben szürcsölte a teáját.
- Megint? Ki kell vernünk belőle, nem lehet megint depressziós.
- Jó lenne most már.
Adam tovább iszogatta a teáját és reggelit is csinált. Tommy a TV előtt ült és videó játékozott. Egy óra múlva vettem a fáradságot és felkeltem. Vidáman lesétáltam a lépcsőn a nappaliba.
- Jól vagy? - kérdezte Becky.
- Igen. Van kaja. Szupi. - Odasétáltam Adamhez, a konyha pultról elvettem egy tányért és szedtem magamnak kaját. Odafordultam Adamhez és megpusziltam, majd felmentem a szobába a reggelimmel együtt. Adam és Becky előtt kérdőjelek voltak, hogy csak így lesétáltam, mintha semmi se történt volna.
- Ez meg mi volt? - kérdezte Adam.
- Nem tudom, de remélem nem csak színleli, hogy jól van.
Odafent szép nyugodtan megettem a reggelim. A mai nap megint fontos. Jövőre én is ott akarok lenni a Grammy-n. Ez az új cél. Be akarom bizonyítani, hogy ott a helyem. Elmerültem a gondolkozásban és arra jutottam, hogy venni kéne egy kutyát. Nem tudom, hogy hogyan lyukadtam ki az állatoknál, csak eszembe jutott. Le is mentem Adamhez, megkérdezni mit szól hozzá. Mikor leértem, olyan furcsán viselkedtek.
- Jól vagy? - kérdezte Beck.
- Jól, de ha nem hagysz békén akkor nem leszek. köszi. Mit szólnátok egy kutyához? - kérdeztem.
- Kutyához? - kérdezett vissza Adam.
- Igen, egy huskyhoz.
- Husky? Kicsi legalább?
- Nem, nagy maci lesz belőle. - mosolyogtam.
- Rögtön mutatok neked két nagy macit is. - mondta Ad.
- Ó, drága. Te is egy nagy maci vagy, meg Tommy is, de ez a maci, amit én szeretnék, négy lábú és ugat. Lehet vele játszani és ad pacsit is.
- Hát, a felsoroltak közül mind igaz rám, a négy lábún és az ugatáson kívül.
- Hahaha... Becky?
- Én örülnék neki. - válaszolta.
- Adok pacsit és puszit is. - tette hozzá Adam.
- Naa. Zokny lesz a neve és imádni fogod. Majd vigyázhatsz rá és sétáltathatod is velem. Megbeszéltük?
- Igen. - suttogta.
- Mi? Nem hallottam.
- Igen!
- Köszi, szeretlek. Egy motort is venni szeretnék... - sétáltam ki a teraszra.
- Mi? - kérdezte Adam.
- Csak vicc volt, de el fogok késni.
Ezzel elviharzottam a stúdóba. Mikor megérkeztem, már nagyon vártam, hogy végre felkerülhessen az internetre és mindenki láthassa. Körbenéztem és ott találtam Miss Lady Gagát. Nem értettem, hogy kerül ide, az én napomon, az én időmben. Nem idegesítettem magam ezzel, tovább sétáltam. Három óra, most már hivatalosan is közzé van téve a klip. Alig fél óra alatt fél millióan nézték meg, amin mindenki csodálkozott - még Gaga is, aki besompolygott hozzánk - én ezt nem hittem volna. Rengeteg dicséret és szép szó a videó alatt. Gaga már nem volt ott, azt hittem elment. Szép vidáman, lassan kisétáltam a szobából, haza kéne menni. Elindultam a mosdókhoz, hogy megigazítsam a hajam. Előtte Adam felhívott, hogy nagyon tetszik neki és gratulált. Letettük a telefont, kinyitottam a mosdó ajtaját és a szörnyeteg fogadott. A tükör előtt sminkelgette magát, szerencsére a csúf zöld hajától már megszabadult. Egy pillanatra megálltam, megkérdeztem magamtól, nem kéne inkább kimenni? Összeszedtem magam és végül bent maradtam, amit nagyon megbántam. Letettem a táskám a tükör elé, mikor Gaga hirtelen megfordult és adott egy pofont. Akkorát csattant, hogy félelmemben leültem a földre, mire elkezdett ordibálni.
- Hogy gondolod ezt? Mégis hogy? Fejezd be amit művelsz, menj oda hozzájuk és mondd el nekik, hogy már nem akarod ezt az egészed! Nem lehetsz jobb nálam! - kiabálta.
- Nem! - visszaszóltam. Sírtam és az arcomat fogtam. Megint én vagyok a rossz, pedig csak azt akarom csinálni amit igazán szeretnék, amihez értek és ami az életem.
- Nem? - kérdezte - Hát akkor majd meglátod, hogy tönkre teszlek! Csak figyelj, lejáratlak hogy mindenki felejtsen el. Ennyi hírnév neked bőven elég volt! - fogta a puccos holmijait és kisétált, mintha semmi se történt volna. Belenéztem a tükörbe, az arcomon ott volt a drága kezének a nyoma. Egy nagy piros folt. Megrémültem, mire még jobban csak sírtam. Gyönyörűen nézek ki, a fekete sminkem el is folyt, a szemem pedig könnyben úszik és vörös. Valamivel el kell takarni. Kétségbe esetten kutattam a táskámban a napszemüvegemet, amit nehezen meg is találtam.Összeszedtem a maradék erőm és bátorságom, fejemre húztam a kapucnit és felvettem a szemüveget. Kisétáltam, próbáltam úgy tenni, mintha minden jó lenne. A lady a kijárat előtti pultnál ácsorgott. Biztos meg akart várni, hogy lássa, összetörtem, ami igaz is. Egy hétköznapi lány vagyok, tele érzelmekkel, akit pár szóval össze lehet törni. Próbáltam csak előre nézni, nem pedig a körülöttem lévő emberekre. Gaga arcán gúnyos mosoly látszódott. A feladat lefutni a lépcsőn a magassarkúban és épségben elérni a kocsihoz. Sikerült. Beültem és elhajtottam.
Mikor hazaértem, csak kinyitottam az ajtót, beléptem és becsaptam magam után. A fal is megremegett. Adamék a TV-t nézték. Levettem a rózsaszín cipőm és felrohantam a fürdőszobába, közbe kiabáltam. Csak egy dolgot tudtam mondogatni.
- Nem, nem. Ilyen nincs! Nem lehet igaz. Rohadjon meg, nem érdekel. Elegem van!! - ordibáltam.
Hű hát én leverném Gagát!! xd
VálaszTörlésAm jó lett megint :)